Willany Leó Dance Collaboration
Unplastered Exhibition
The film’s interpretation is kept open. It may be read as the hierarchy of society, of the depiction of historical traumas and atrocities. It reflects the unprocessable weight of facing the moral responsibility of living with the heritage of colonialism and the benefits of neocolonialism. While for others it may be understood as a state of an individual’s personal psychology. Furthermore, the viewer unavoidably encounters the issues of society’s relation to showing, hiding, sexualising and objectifying human bodies.
•
A film értelmezése nyitott. Olvasható, mint elvont társadalmi hierarchia, történelmi traumák és atrocitások ábrázolása. Reflektál a kolonializmus örökségének, illetve a neokolonializmus haszonélvezetének morális felelősségével való szembesülés feldolgozhatatlan súlyosságára. Mások számára egyének személyes pszichológiai helyzetjelentéseként értelmezhető. Ezek mellett elkerülhetetlenül szembesül a néző a társadalom viszonya az emberi testek láttatása, elrejtése, szexualizálása és objektifikálása kérdéskörével is.
The short film // A rövid film:
Percepciós gyakorlatok // Exercises in Perception from Martha Kicsiny on Vimeo.
5’17”
2018
Thanks to the actors // Köszönet a szereplőknek:
FM
Anna Pálinkás
Anikó Süttő
Zalán Szakolci
YK
Made during participation of the Ludwig Foundation’s Body Politics Course with Tobias Zielony.
•
A Ludwig Alapítvány Body Politics kurzusa során készült, aminek vezetője Tobias Zielony volt.
Exhibited:
• 2021: Unreal Bonfires // Under Naked Skies – One-night open-air video projections (One Night Public Gallery, Barutana Creative Quarter, Kamnik, Slovenia)
• 2020: Mostra – solo video art showcase (OKNA, Porto, Portugal)
• 2020: reconstruction of life – solo video art showcase (One Night Public Gallery, Sopot, Poland)
• 2020: BODYIMAGE – The Nude in Contemporary Hungarian Photography – Budapest Photo Festival – group exhibition (Kiscelli Múzeum, Budapest, Hungary)
• 2019: film as idea, film as film, film as art Film Festival – group screening (Studio Teatrgaleria,Warsaw, Poland)
• 2019: LOOPCAVE #8 Martha Kicsiny (UK) Exercises in Perception – solo video art showcase (LOOPCAVE, Desterro, Lisbon, Portugal)
• 2019: 2. Szerpentin Dance Film Festival – group screening of short films and dance performance collaboration (Három Holló, Budapest, Hungary)
• 2019: Ludwig Competition – group exhibition (Hungarian University of Fine Art, Budapest, Hungary)
• 2019: NEXTFESZT_3 – group screening of short films (Trafó, Budapest, Hungary)
• 2018: Secret Garden Film and Video Festival – group exhibition (Roman Catacomb Museum, Valkenburg, Netherlands)
• 2018: Unplastered – solo exhibition (Hidegszoba Stúdió, Budapest, Hungary)
• 2018: Body Politics Course with Tobias Zielony – group exhibition (Ludwig Foundation & Hungarian University of Fine Art, Budapest, Hungary)
While I worked on this project, I was dealing with the process during which one becomes conscious of the power structures and atrocities which form the basis of their culture, identity and home, both in a practical and abstract sense. Furthermore, I question how can and how it is worth relating to these issues. I addressed this using the symbolics of one’s relation to their personal domestic space. The people in my video work represent the spaces and furniture of their home with their own naked bodies, referring to those victims because of whom we can live our safe and comfortable lives.
Another interesting issue is the presentation of nakedness, since we rarely see female bodies in non-sexual contexts, while male bodies are hardly ever visible in any context. I wanted to show the human body to the viewers in a simple, equal and raw way.
One of my aims is to ensure space for free interpretation of the works. Some associated with the Holocaust or slave ships, while others thought more generally of the structure of society or personal psychology.
•
Miközben ezzen a projektemen dolgoztam, az a folyamat foglalkoztatott, ami során az ember öntudatra eszmél és meglátja milyen hatalmi erőviszonyokon és atrocitásokon alapszik az ő kultúrája, identitása és otthona, egyszerre gyakorlati és elvont értelembe véve. Továbbá kérdés számomra, hogyan lehet és hogyan érdemes viszonyulni ehhez. Ezen kérdéskört az ember domesztikai teréhez való viszonya által igyekeztem körbejárni. Rövidfilmemben a szereplők saját otthonuk tereit és bútorjait jelenítik meg meztelenül, amik azokra az áldozatokra utalnak, akiknek köszönhetően élhetjük biztonságos és kényelmes életünket.
Külön izgalmas kérdése a meztelenség megjelenítése, mivel ritkán láthatunk női testet nem szexuális kontextusban, férfi testet pedig szinte soha. Egyszerűen, egyenlően és nyersen igyekszem megmutatni az emberi testet a néző számára.
Célom a rövidfilmem értelmezhetőségének teret hagyni. Volt, aki a holokausztra vagy rabszolgahajókra asszociáltak, mások pedig akár általánosabban a társadalom szerkezetére, akár személyesebb pszichologizálásra gondoltak.
Screenshots // Pillanatképek:
